Igen, lány vagyok! Tolom az ajtót, amikor egyértelműen rá van írva, hogy húzni. Hangosabban röhögök, mikor megpróbálom megmagyarázni, miért is nevetek. Besétálok egy szobába, és elfelejtem, miért is vagyok ott. Néha hazudok, hogy elrejtsem a fájdalmat. Többet sírok, mint gondolnád. Kötődök azokhoz az emberekhez, akik kicsit is törődnek velem. Én igenis büszke vagyok arra, hogy lány vagyok.